Ez a tartalommegosztás és információ megosztás nem tekinthető eredendően közösségi tevékenységnek, de ma már erre igény van, szinte kikerülhetetlen. A megosztást támogatják a különböző közösségi portálok is. A hivatkozások, képek, videók könnyen beágyazhatóak a közösségi oldalakon.
Az online eszközrendszer olyan, mint egy hatalmas faliújság, egy közös felület, ahol bárki az értékes információit megoszthatja másokkal. Leginkább egy könyvespolchoz hasonlíthatnánk, amelyen a könyvek férőhelye lényegesen nagyobb, mint amit megszokhattunk.
Viták alakulnak ki azonban arról, hogy maga a megosztás hozzátartozik-e a tanulási folyamathoz. Ezeknek az eszközöknek a használata sosem egyenértékű a tanuláshoz szükséges momentumokkal. Bár az eszközök használata is tanulás, hiszen azokat az alkalmazásokat a megosztás folyamatán keresztül ismerjük meg ugyanúgy, mint ahogy azt is, hogyan kell online eszközöket alkalmaznunk egy tanulási folyamat alatt.
A megosztás sokkal egyszerűbb, gyorsabb és könnyebb online környezetben. Sokkal könnyebben tudunk megosztani egy online felületen általunk létrehozott vagy feltöltött anyagot, mint a papír alapú információcserét.
Azonban az online eszközöknek is - mint mindennek - vannak veszélyei. Rengeteg alkalmazást kínálnak nekünk, amelyekből válogathatunk, és beleeshetünk abba a hibába, hogy túl sokat használunk. Nagyon fontos, hogy egyfajta folyamatra egyfajta alkalmazás mellett tegyük le a voksunkat, és azt használjuk folyamatosan, ne pedig minden héten vagy hónapban másra térjünk át. Akkor a hallgatók sem fogják tudni követni és elsajátítani megfelelően ezeknek a használatát. Ebbe a váltásba az is közrejátszhat, hogy ezek az online alkalmazások nagyon gyorsan, szinte napról napra fejlődnek, megújulnak. De akkor is maradjunk annál az alkalmazásnál, ami az igényeinket megfelelően kiszolgálja, és esetleg csak egy következő csoportnál térjünk át az újabb eszközökre.
Online közösségek
Az online tanulás egyik eszköze a különböző online közösségek. Ezek a webes oldalakat nem tanulási célra kerültek kifejlesztésre. Hiába találkozunk velük nap, mint nap, nem is gondolunk arra, hogy egy oktatásra kitűnően alkalmas színtér lehet. Használatuk nagyon egyszerű, ezért első lépésnek is megfelelő az online oktatásba újonnan bekerülő tanulók részére. Ezekkel az oldalakkal könnyen bevezethetjük őket az online tanulás világába.
Megváltozik a tanári szerep is, nem csak az oktatás színtere. Ha egy ilyen online képzést tartó oktató nem jelenik meg az interneten hiteles tartalommal, nincs hiteles profilja kialakítva, és maga nem használja rendszeresen az oldalt, akkor senki nem fogja sem őt, sem a módszert komolyan venni.
Közösségszervezésre is remek színtér, de azt is meg kell említeni, hogy a közösségből szinte mindenki kiiratkozik, vagy csak nem kommunikál, és ott marad az interneten egy „halott” csoport, ahol nem történik rendszeres információ megosztás. Vagy egyáltalán semmilyen nem történik. Erre a problémára még nem sikerült megoldást találni, ami áttörő sikert hozott volna. Sőt, ezzel a problémakörrel foglalkozó anyagok sem jelennek meg, csupán angol nyelven lehet néhányat találni.
Az online közösségek alapproblémái:
- a tartalommegosztó aktivitás a kezdetekben nagyon nehezen indul be. Senki nem akar megosztani egy ilyen közösség indulásakor semmit sem. Át kell esni egy bizonyos ponton, ám az után remekül működik. Ezért a legjobb alkalmazás az ilyen oktatásra a facebook, mert ott valamiért természetesnek tartjuk a megosztást, így nem okoz gondot a tanulással kapcsolatos információközlés sem.
- az ismerősök kezelésében sem alakult ki egy általános nézet, nem létezik erre vonatkozó általános viselkedésforma. Sokan azt mondják, hogy az oktató ne jelölje vissza a tanulót ismerősként, van, aki pedig azt mondja, hogy az már ismerettség, mert közösen töltenek el órákat a tanteremben, és az online felületeken is váltanak egymással szót.
- remekül lehet egy ilyen közösségi portálra integrálni más alkalmazásokat. Ezek egyféle összegyűjtő alkalmazásként működnek. Hasznos lehet a twitterrel, bloggal történő összekötés. A facebook támogatja mindezeket.
- gondot jelent sok oktatónak, de a tanulóknak is az, hogy szakmai vagy magán profilt alakítson-e ki. Esetleg mindkettőt. Főleg felsőoktatásban jellemző, hogy az oktatott vagy tanult tárgy egybeesik az oktató vagy a tanuló hobbijával is, így az ott közzétett információ hasznos lehet a másik fél számára is. Erre a legjobb megoldás, ha egy komoly profillal rendelkezünk, ahol különbözőcsoportokat hozunk létre, és egy-egy megosztásnál azt jelöljük be, hogy melyik csoporttal kívánjuk megosztani az adott információt.
Online tanulóközösségek
Az emberek felismerik, hogy tanulni jó, azt lehet online módon is megtenni, és ezt közösségben jó megtenni. Ez egy nagyon fontos és hasznos „felfedezése” az embereknek. Fontos lett az egymás közötti információ megosztás, és ezért nyílt tanulócsoportok jönnek létre erre alkalmas honlapokon. Egy fordított személetmód jelent meg, amely alapján a szabad tanulás intézményesül az interneten. Megfordult a világ. Az emberek tanulni akarnak, online, közösségben, de ezek nem spontán szerveződnek, hanem intézményesülnek.
Ezek a módszerek sosem fogják kiszorítani a hagyományos oktatási formát, de komoly tükröt mutatnak eléjük. Itt a résztvevők jól érzik magukat, és élvezik a tanulást. Igaz, hogy itt végzettséget nem kapnak, de egy internetes környezetben dolgozó embernek beleírható lehet a LinkedIn profiljába, és fontos tudást mutathat be. A folyamatos motivációt pedig az online közösség funkcióinak folyamatos felfedezése biztosítja.
Ilyen online tanulóközösségek:
- P2P
- Facebook tanulóközösségek
Online tanulási környezetek
Online tanulóközösségek vagy LCMS rendszerek. Például a Moodle rendszer. Egyre inkább úgy alakul a tanulás a fentebb említett tanulóközösségek és honlapok által, hogy a zárt közegben történő online tanulás színterét átveszik a web 2.0 alapú nyitott, szabad alkalmazások. Fontos lenne, hogy a moodle alapú elearning rendszerek változtassanak a stratégiájukon, hogy fenntarthatóak legyenek.
Intő jelként mutatkozik, hogy az ilyen zárt online moodle rendszeren egyre több a kifelé mutató link, sőt, nagyon sok esetben az ilyen felületeken már nem is található más. Ebből is az látszik, hogy maga az oktatási folyamat nem ott zajlik, hanem más színtéren, itt csupán az oda vezető utat lehet megtalálni. Ez ma már nem más, mint egy könyvjelző ahhoz, hogy mit hol találhatunk meg.
A zárt moodle rendszerek ma már nem jók. Nem célszerűek. Kezdenek ugyan nyitottak lenni a web 2.0 felé, de az alapelvük nem változik meg, az általa sugallt gondolkodás nem változik. Ezért megjelennek különféle alternatívák, amik kitöltik ezt a hiányzó piaci rést. Az egyetlen esélye az ilyen zárt elearning rendszereknek, hogy a produktumokat megosszák, és ezt az igényeiknek megfelelően szabályozott keretek között tegyék meg.
Megoldás lehet az is, hogy összeköthetik a rendszereket is, így kialakítva egy nagy online közösséget a felhasználókból. De az is lehetséges alternatíva, hogy a hallgatóknak lesz a saját tanulási folyamatukat végigvezető saját elearning rendszerük, amelyik nyitott, bárki megtekintheti, és az alapján bárki csatlakozhat azokhoz a csoportokhoz, amelyben ő maga is részt vesz, vagy vett.
Ezeknek a rendszereknek a csapdája viszont az, hogy az eddigi tapasztalatok szerint az ilyen felületeken nem működik valamiért megfelelően a közösségi tanulás, sokkal jobb például erre a facebook. Mindenképpen marad rés az online közösségi tanulás és az elearning között.
Virtuális oktatási környezet
A virtuális oktatási környezet az online közösségi tanulás után helyezkedik el, ha ábrázolni szeretnénk. Ez azt jelenti, hogy a közösségi tanulás 3D-ben valósul meg, egy virtuális világban, erre speciálisan kialakított környezetben. Ám sajnos erre az embereknek már nem nagyon van igénye ugyanúgy, mint ahogy arra sincs, hogy kamerát használjanak telefonálás, vagy online beszélgetés közben.
Az online környezetekben személyünk avatar formájában van jelen, látszódik, sosem rejtőzködik. Valami oknál fogva az ilyen környezetekben késztetést érzünk arra, hogy kommunikáljunk, míg a való életben nem szólítjuk le azt, aki mellettünk áll az utcán.
A környezet, ahol zajlik mindez régi, sokkal fejletlenebb a mai számítógépes játékok grafikájához képest. Ezért nem is használják játéknak, és ebből is látszik, hogy nem játékfelületnek lett létrehozva. Létezik benne egyaránt a valós környezet leképezett mása is, de létezik olyan helyszín is, amit funkcionális szempontok szerint valósítottak meg. A felhasználókat – főleg a kezdő felhasználókat – nem érdekli a kifejlesztett környezet, bőven elegendő, ha csak funkció szerint építjük, alakítjuk ki azt menetközben.
A térhasználatot tekintve megfigyelhetjük, hogy a zárt tereket nagyon kellemetlennek érezzük.
Ezek a programok is támogatnak mindenféle videó és link beillesztést, online eszközöket.
Kommunikációban sok furcsa szokást hozunk a valós életből. Hiába kommunikálhatunk akárhogyan egy ilyen környezetben, mégis a beszélgetések alatt egymással szembe fordítjuk az avatarokat, vagy leülünk egymással szemben. Holott funkcionálisan bármit tehetnénk közben. Zavar minket, és elnézést kérünk, ha valakire ráülünk, nekimegyünk. Igény a gesztusokra alakul ki.
Az interakció mindig nehezen indul meg, de a későbbiekben, ha nem biztosítunk neki teretm akkor kiszerveződik.
Kérdést vet még fel a tanár szerepe virtuális környezetben. Hogyan kell kinénéznie, hasonlítson-e önmagára, stb? A tanárnak nagyon nehéz feladata van, ha ezt a környezetet választja. Sokkal több felkészülést igényel, és sokkal nehezebb itt fenntartani az érdeklődést. Nem láthatja, amikor fárad a csoport, lankad a figyelme, ezért más módszereket ilyen helyzetben alkalmaznia, mint amit a hagyományos oktatás alatt tesz.
A tanulói szerepeket viszont hozzuk magunkkal ebbe a környezetbe is.
Az avatarok kinézetét tekintve az figyelhető meg, hogy a nők egyedi öltözékkel, hajjal, stb alakítják magukét, míg a férfiak általában nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel.
Ilyen környezetben az empátia is működik. Van érzelmi transzfer, ezért remek lehetőség lehet ez a környezet ilyen programok, bemutatók megszervezésére, hiszen nem kell önmagát vállalnia, mégis megtapasztalhatja.
Komplex tanulási környezet
Komplex tanulási környezetről akkor beszélünk, ha az előbbiekben említett eszközöket közösen, egymás mellett, egymást kiegészítve alkalmazzuk.
Kontakt oktatás + közösségi tanulási környezet + blog + virtuális környezet
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése